Az e-könyv a Kossuth Kiadó által nyomtatásban megjelentetett nagysikerű Világhíres festők című sorozat azonos című kötetének szöveganyagát tartalmazza, az illusztrációk nélkül. Toulouse-Lautrec, az antikonformista, a konvenciókra fittyet hányó művész szerepét teljesen tudatosan vette magára, műveinek keresettebb, kifinomultabb hedonizmusában aprólékosan kidolgozott perverz és dekadens elemek és tónusok egyaránt jellemzőek. Lautrec groteszk műveiben Párizs, a menthetetlenül dekadens város mítosza emelkedik művészi magaslatokba. A "Fények városát" a kortárs német művészettörténész, Julius Meier-Graefe – aki egyébként az 1890-es években igen sokat tett Toulouse-Lautrec nemzetközi elismertetéséért – 1899-ben így jellemezte: „Franciaország, e nagyszerű és balvégzetű ország ma egy rogyadozó bálteremhez hasonlít, ahol a leggyalázatosabb bűnöket és a heroikus tetteket egymás mellett, sokszor talán egyazon emberek követik el. A bálterem már lángra kapott, de a mélyén Lautrec múzsája még utolsó, fenségesen torz ördögi kánkánját ropja.” E dekadens bálterem művésze, s ugyanakkor egyik árnya maga Lautrec, akit – akárcsak a sorvadásos Aubrey Beardsley – fogyatékosságával már testi valójában is a dekadens századvég, a fin de siècle élő szimbólumának lehetne tekinteni.
